Településünk bemutatása

Regenye (horvátul Regenja, Reginja) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Horvátul a falu hivatalos neve a szalántaiak által használt Regenja, de a szőkeiek által használt Reginja alakot is használták.


Fekvése:

Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötő két út gyűrűjében, egy hasadékban, Pécstől 14 km-re, déli irányban, egy völgyben fekszik. Görcsönyből, és Szilvásból is megközelíthető, mind két falu kb. 2–3 km-re van tőle.


Története:

Regenye már az Árpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek 1230-ban említették először Regna néven.
1305-ben a Monoszló nemzetségbeli Ócsárdi család birtoka volt, és ekkor Öszerő szomszédosának, 1230-ban pedig Szilvás szomszédosának nevezték. 1332-ben Rechena, Reguna, Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt.
A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.

Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkenni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.
A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre.


Szőlőhegy:

Északi irányban, a 3 km-re fekvő Gyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de még Görcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny, Keresztespuszta, Ócsárd, de az utóbbi évtizedekben egyre több pécsi lakos található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen „választják” állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható szilárd útburkolat, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ivóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb. 150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni.


Népesség:

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14,3% (14,9% nem nyilatkozott).


Nevezetességei:

A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtornya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek a 19. században épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló. A faluban csak mezőgazdasági tevékenység folyik, apró főterét hangulatos harangláb, kocsma – bolt, és buszmegálló jelzi.


Tervek:

A helybéli lakosok 1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőből építették ki, összefogva a környező (Pécs, Gyód, Keresztespuszta, Görcsöny, Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is részt vettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúduló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt. Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyújtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet 2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését 2006. május végére tervezték. 2006 májusában elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is aszfalt burkolatot kapott.


Regenye bemutatása:

Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötő két út gyűrűjében, egy hasadékban, Pécstől 14 km-re, déli irányban, egy völgyben fekszik. Görcsönyből, és Szilvásból is megközelíthető, mind két falu kb. 2–3 km-re van tőle. Regenye már az Árpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek 1230-ban említették először Regna néven.

1305-ben a [Monoszló nemzetségbeli] Ócsárdi család birtoka volt, és ekkor Öszerőszomszédosának, 1230-ban pedig Szilvás szomszédosának nevezték. 1332-ben Rechena, Reguna, Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt.
A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.

Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkeni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia,
Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció.

A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre. A Görcsönyi polgármesteri hivatal látja el a környező települések (Ócsárd, Regenye, Szőke községek) közös hivatalát. Az 1700 fős település a térség mikro centruma, ahol működik háziorvosi ellátás, védőnői tanácsadás, idősek nappali ellátása, szociális ellátás.